Minden alkalommal -mintha a lábam arra vinne-a Dóm téren kötök ki.Tegnap szerencsénk volt mert nyitva volt a Fogadalmi templom ,és szabadon látogatható volt. Rögtön éltűnk is a lehetőéggel.Fél éves gyermekkel a karomban nem akartam bemenni,mondván hogy majd nagyon hangos lesz.Azonban megnyugtatak,hogy menjek csak be nyugodtan mert nincs semmi amit megzavarhatnánk.
A fogadalmi templom rövid története:
1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába ontva vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
Körséta a templomba
A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés.
A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította, az Ő nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki. A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt.
Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé.
Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk. Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg.
A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot. A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres "Szögedi Szűrös Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-bol. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel. Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere. A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt. 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai menyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás - és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett. A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk:
Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szuz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.
További képek:
http://picasaweb.google.hu/antalinoemi/SzegediDom#
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése