A szegedi múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől. Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvízkatasztrófa után ajándékozta könyvtárát Szegednek. Első igazgatóvá 1882-ben nevezték ki Reizner János (1847-1904) városi főjegyzőt. Ő a könyvtárrendezés során a folyosón elhelyezte saját érem- és régiséggyűjteményét is
.
A város újjáépítését irányító királyi biztosság (munkájának befejeztével) az intézménynek ajándékozta a város körüli földmunkák során napvilágra került érmeket és régészeti leleteket, ezzel megvetve a leendő múzeum alapjait.
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.
Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.
Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).
1950-ben a múzeumot különválasztották a Somogyi-könyvtártól; s ekkor vette fel Móra Ferenc nevét. Az önálló intézmény első igazgatója Bálint Alajos régész lett, akinek - többek közt - az épület két szárnyon történt kibővítése köszönhető. Az intézmény 1962 óta helyt ad a megyei múzeumigazgatóságnak is, melyet 1969-től 1997-ig Trogmayer Ottó régész vezetett. Ezen időszak egyik legnagyobb múzeumi fejlesztése az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létrehozása volt, a megye összes múzeuma és múzeumi munkatársa közreműködésével. 1984-ban a Somogyi-könyvtár átköltözött a Dóm téren felépült új könyvtárépületbe. A Közművelődési Palota teljes építészeti felújítása során belső átalakítással lehetőség nyílt a JATE BTK Régészeti Tanszékének befogadására is (1987). Az 1990-ben befejeződött felújítások nyomán a múzeum épületében új állandó kiállítások nyíltak, munkatársaink önálló kutatószobákat kaptak, lehetőség nyílt modern restaurátor- és fotólaborok kialakítására is. Az intézmény mai legnagyobb gondja a felszaporodott számú gyűjteményanyag méltó elhelyezése, hiszen egyedileg beleltározott műtárgyaink száma 248950.
A Közművelődési Palotán kívül a múzeumhoz tartozik a Fekete-ház, a Kass-Galéria, és a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is.
A honlapjuk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése