2010. szeptember 12., vasárnap
2010. augusztus 25., szerda
Licium fa
Líciumfa
A Múzeum utca sarkán áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt, ágaival befonta a lelkészlak vasrácsos ablakát, tartja a hagyomány, melynek nincs történeti alapja. A líciumfa kora mintegy 200 év, a XVI. századi Méliusz házat 1740. körül lebontották. A helyén egyházi épületet emeltek, ennek vasrácsaira fonódott a lícium. Amikor a századfordulón ezt az épületet is lebontották, a későbarokk ablakrácsot meghagyták a fával együtt.
A Múzeum utca sarkán áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt, ágaival befonta a lelkészlak vasrácsos ablakát, tartja a hagyomány, melynek nincs történeti alapja. A líciumfa kora mintegy 200 év, a XVI. századi Méliusz házat 1740. körül lebontották. A helyén egyházi épületet emeltek, ennek vasrácsaira fonódott a lícium. Amikor a századfordulón ezt az épületet is lebontották, a későbarokk ablakrácsot meghagyták a fával együtt.
Kossuth szobor
Kossuth szobor
A városközpontban áll Kossuth Lajos szobra, melyet Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkottak nyertes pályaművük alapján. 1914-ben leplezték le a szobrot. Az alkotás mellékalakjai között található Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt, s tettéért halállal lakolt. Mellette a főrendiház másodelnökének, báró Perényi Zsigmondnak szobra áll. 1849-ben őt is kivégezték. Mögöttük magasodik Könyves Tóth Mihály Kossuth-párti tábori lelkész alakja, akit szintén halálra ítéltek, de végül hétévi várfogsággal megválthatta életét. Kossuth alakjától jobbra a vörössipkás ezred zászlótartó katonája búcsúzik édesanyjától a csatába indulva.
A városközpontban áll Kossuth Lajos szobra, melyet Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkottak nyertes pályaművük alapján. 1914-ben leplezték le a szobrot. Az alkotás mellékalakjai között található Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt, s tettéért halállal lakolt. Mellette a főrendiház másodelnökének, báró Perényi Zsigmondnak szobra áll. 1849-ben őt is kivégezték. Mögöttük magasodik Könyves Tóth Mihály Kossuth-párti tábori lelkész alakja, akit szintén halálra ítéltek, de végül hétévi várfogsággal megválthatta életét. Kossuth alakjától jobbra a vörössipkás ezred zászlótartó katonája búcsúzik édesanyjától a csatába indulva.
Aranybika Hotel
Aranybika Hotel
Az 1536. óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város. 1699-ben fogadónak alakították ki az épületet, 1799-ben emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.
1882-ben Steindl Imre, a Parlament építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek, melyet amelyet a megnövekedett igények miatt 1913-ban lebontottak. Helyére 1915-ben épült fel a régi szárny, eklektikus stílusban Hajós Alfréd mesterépítész és Villányi Lajos tervei alapján. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. Koncertterme Bartók Béláról kapta nevét. A szállodát 1976-ban új szárnnyal egészítették ki.
Az Aranybikában olyan hírességek szálltak meg, mint Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Móricz Zsigmond. A Piac utca 8. szám alatt található a megyei könyvtár és a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola.
Az 1536. óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város. 1699-ben fogadónak alakították ki az épületet, 1799-ben emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.
1882-ben Steindl Imre, a Parlament építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek, melyet amelyet a megnövekedett igények miatt 1913-ban lebontottak. Helyére 1915-ben épült fel a régi szárny, eklektikus stílusban Hajós Alfréd mesterépítész és Villányi Lajos tervei alapján. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. Koncertterme Bartók Béláról kapta nevét. A szállodát 1976-ban új szárnnyal egészítették ki.
Az Aranybikában olyan hírességek szálltak meg, mint Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Móricz Zsigmond. A Piac utca 8. szám alatt található a megyei könyvtár és a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola.
Cimer
Debrecen első ismert címere (1560), már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban adományozott címer továbbvitte e hagyományt, de a főalak gazdag heraldikai kiegészítést kapott.
Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a „könyves” város kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár. A város egyre dicsőségesebben újul meg a pusztító tűzvészek után. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma.
A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség (1877) megalakulása előtti években a magyarországi református egyház egységes jelképévé. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Református kistemplom
„Csonka” templom
A Piac utca páratlan oldalán, a Református Kistemplom, a „Csonka” templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagy hírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta nevét. A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A Rákóczi- szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták.
A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni
1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István.
A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak.
Azóta „Csonka” templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek köszönhetően megmaradt.
A Piac utca páratlan oldalán, a Református Kistemplom, a „Csonka” templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagy hírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta nevét. A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A Rákóczi- szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták.
1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István.
A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak.
Az első takarékpénztár
A nevezetes Fejérló Szálló itt, a 24. szám alatt nyitotta meg kapuit, amikor régi épülete megyeházává lépett elő. Ma már nem áll ez az épület. Helyére 1912-re megépült a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája – az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban. A homlokzat stukkóit és szobrait Somogyi Sándor készítette. A Piac utcai homlokzat reliefjei az ipari, a kereskedelmi és a földműves munkát mutatják be. Régi rézportálja egy híres berlini műhelyben készült, a belső fajanszmunkákat a pécsi Zsolnay-gyár szállította.
Megyeháza
Megyeháza
Az 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épület áll. Az egykori Hajdú vármegye háza – Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint – 1911-12-ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Eddig terjedt a történelmi belváros, hiszen itt ér véget a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát. A fahíd részeit a 2002-es ásatások során feltárták a Déri Múzeum munkatársai, s az Aranybika Hotel előtt, földbe süllyesztett tárlóban közszemlére tették.
A Fejérló Szálló udvarán álló Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a szálló udvarán álló játékszínben tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását. 1798. augusztus 11-én, Kolozsvár után itt szólalt meg másodszor magyarul Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. 1849-ben még a híres cigányprímás, Boka Károly is ide tette át a székhelyét az Aranybikából, hogy Kossuthnak muzsikáljon.
Debrecen 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központjává. A megye a 20. század elejére kinőtte az egykori házat, helyén 1912-ben elkészült az új vármegyeháza. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható.
Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.
Református nagytemplom
Valószínű, hogy az első egyhajós csarnoktemplomot 1290 és 1311 között emelték a város földesurai. Az épület mai formáját a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta, miután 1802-ben a korábbi templom leégett. A templomi orgonát Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. Az épületet történelme tette igazán híressé. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot.
Kossuth ekkor használt széke azóta is a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. A toronyból páratlan kilátás nyílik a városra. Útban felfelé megtekinthető a Rákóczi-harang is.
A Nagytemlom mögött található az Emlékkert. Ebben állították fel Bocskai István szobrát /Holló Barnabás alkotása/ és az Elhurcolt gályarabok oszlopát. Ez utóbbit az 1676-ban a hitükért Nápolyba rabságra elhurcolt protestáns lelkészek emlékére állították fel 1895-ben. II. János Pál pápa is megkoszorúzta1991-ben.
Debrecenbe kéne menni.......
Debrecen története az ókortól a XVI. századig
Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város északi részén lévő Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon megtalált Ördögárok is nagy határvédelmi rendszer része volt. (A védővonalat képező mély és széles árok – amelyen az átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták – egy kis rekonstruált része ma is látható a városból keletre, a Vámospércs felé vezetõ út déli oldalán, a „Zsuzsi” erdei kisvasút csereerdői megállójánál.) A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert.
Debrecen története 1693-tól a XIX. század végéig
1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.
Debrecen története a XX. században
Az első világháború, az azt követő forrongások, a román megszállás, majd a világháborút lezáró békediktátummal kialakított országhatárok között Debrecen – történelmében nem először – az ország szélére sodródott. A megváltozott körülmények között a gazdasági válság, az eladósodásból való kilábalás egyik kiútját a külkapcsolatok, a turizmus fejlesztésében látták és találták meg a város vezetői. Ennek keretében került sor a húszas-harmincas évek során a Nagyerdő parkerdejének nagyszabású rendezésére, fejlesztésére, benne az oktatást, gyógyítást, gyógyulást, pihenést, sportolást, kegyeletet szolgáló létesítmények megvalósításával (egyetemek, klinikák, fedett uszoda, Magyarország első stadionja, az erdei köztemető). Jó kezdeményezésnek bizonyult a városi tulajdonú óriáslegelő, a Hortobágy mint turisztikai látványosság bekapcsolása a nemzetközi turizmusba. Ekkor fejezték be – többek között – az egyetem építését is.
A város címere: 180 000 üvegkerámia darabkából áll, amelyek Vicenzából származnak és a híres Muránói üvegmanufaktúra termékei. A címer átmérője meghaladja a 3 métert.
2010. augusztus 24., kedd
2010. augusztus 12., csütörtök
Hogy is van ez?
Hogy is van ez?Most akkor bejárat vagy akadálymentes?
Egy kerekes székkel közlekedő ember hogy vesz 2 lépcsőfokot mint akadályt?
És a vicc az,hogy ezt a Városi Bíróság főbejáratánál találtam.
A másik utca felőli bejáratánál is ki van írva csak ott van egy hatalmas lakat a kapu és ott is akadálymentes a bejárat.
2010. augusztus 11., szerda
Kass Szálló
Kass Szálló
A Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, melyet Kass János neves grafikusművészünk nagyapja építtetett 1897-ben. Az épületben fényűzően berendezett kávéház, étterem és szálloda működött A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely 1934-tôl Hungária néven újra megnyitotta a szállodát. Az új, immár harmadik Hungária Szálló megnyitásakor, 1977-ben újra bezárták az épületet, mely azóta sem nyitott meg. Az épület előtt áll Dankó Pista híres nótaszerző és zenész szobra, Margó Ede alkotása.
Talán a világ egyetlen cigány szobra előtt állunk: Dankó Pista ő, a legendás szegedi prímás, akiről Bálint Sándor így írt: Elindult a felsővárosi cigánysorról, bejárta a világot. Mindenütt diadalt aratott, de szomorúsága nem múlt el tőle. A szobrot Margó Ede készítette 1912-ben. Eredeti helyén a Várkertben állott, később került a Kass Szálló elé. Avatásáról Móra Ferenc is megemlékezett "A cigány szobor" című cikkében
Szegedi Nemzeti Színház
Szegedi Nemzeti Színház
A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett és 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera- és balett-tagozat is működik.
Móra ferenc múzeum
A szegedi múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől. Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvízkatasztrófa után ajándékozta könyvtárát Szegednek. Első igazgatóvá 1882-ben nevezték ki Reizner János (1847-1904) városi főjegyzőt. Ő a könyvtárrendezés során a folyosón elhelyezte saját érem- és régiséggyűjteményét is
.
A város újjáépítését irányító királyi biztosság (munkájának befejeztével) az intézménynek ajándékozta a város körüli földmunkák során napvilágra került érmeket és régészeti leleteket, ezzel megvetve a leendő múzeum alapjait.
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.
Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.
Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).
1950-ben a múzeumot különválasztották a Somogyi-könyvtártól; s ekkor vette fel Móra Ferenc nevét. Az önálló intézmény első igazgatója Bálint Alajos régész lett, akinek - többek közt - az épület két szárnyon történt kibővítése köszönhető. Az intézmény 1962 óta helyt ad a megyei múzeumigazgatóságnak is, melyet 1969-től 1997-ig Trogmayer Ottó régész vezetett. Ezen időszak egyik legnagyobb múzeumi fejlesztése az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létrehozása volt, a megye összes múzeuma és múzeumi munkatársa közreműködésével. 1984-ban a Somogyi-könyvtár átköltözött a Dóm téren felépült új könyvtárépületbe. A Közművelődési Palota teljes építészeti felújítása során belső átalakítással lehetőség nyílt a JATE BTK Régészeti Tanszékének befogadására is (1987). Az 1990-ben befejeződött felújítások nyomán a múzeum épületében új állandó kiállítások nyíltak, munkatársaink önálló kutatószobákat kaptak, lehetőség nyílt modern restaurátor- és fotólaborok kialakítására is. Az intézmény mai legnagyobb gondja a felszaporodott számú gyűjteményanyag méltó elhelyezése, hiszen egyedileg beleltározott műtárgyaink száma 248950.
A Közművelődési Palotán kívül a múzeumhoz tartozik a Fekete-ház, a Kass-Galéria, és a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is.
A honlapjuk:
2010. augusztus 10., kedd
Szegedi séta
Sajnos egy betegség kapcsán megint Szegeden jártunk,akár hányszor megyek a városba nem tudok betelni a városkép régies hatásával.
Minden alkalommal -mintha a lábam arra vinne-a Dóm téren kötök ki.Tegnap szerencsénk volt mert nyitva volt a Fogadalmi templom ,és szabadon látogatható volt. Rögtön éltűnk is a lehetőéggel.Fél éves gyermekkel a karomban nem akartam bemenni,mondván hogy majd nagyon hangos lesz.Azonban megnyugtatak,hogy menjek csak be nyugodtan mert nincs semmi amit megzavarhatnánk.
A fogadalmi templom rövid története:
1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába ontva vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította, az Ő nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki. A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt.
Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé.
Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk. Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg.
A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot. A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres "Szögedi Szűrös Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-bol. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel. Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere. A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt. 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai menyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás - és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett. A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk:
Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szuz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.
További képek:
http://picasaweb.google.hu/antalinoemi/SzegediDom#
Minden alkalommal -mintha a lábam arra vinne-a Dóm téren kötök ki.Tegnap szerencsénk volt mert nyitva volt a Fogadalmi templom ,és szabadon látogatható volt. Rögtön éltűnk is a lehetőéggel.Fél éves gyermekkel a karomban nem akartam bemenni,mondván hogy majd nagyon hangos lesz.Azonban megnyugtatak,hogy menjek csak be nyugodtan mert nincs semmi amit megzavarhatnánk.
A fogadalmi templom rövid története:
1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába ontva vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
Körséta a templomba
A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés.
A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította, az Ő nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki. A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt.
Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé.
Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk. Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg.
A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot. A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres "Szögedi Szűrös Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-bol. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel. Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere. A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt. 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai menyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás - és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett. A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk:
Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szuz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.
További képek:
http://picasaweb.google.hu/antalinoemi/SzegediDom#
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)